
A Pán (Paan ) , más néven a bétel levél ( de én csak most tudtam meg, hogy a bétel az nem dió, hanem szőlő). Szóval a bétel levelének (Piper betle) a rágása társadalmi esemény úgy Indiában mint Délkelet Ázsiában igen elterjedt szokás. Azt tartják a helyiek, hogy a bétel levél rágása frissíti a leheletet, tisztítja a szájpadlást és emésztési célokra is szolgál.Valóban szokás és közösségi program bételt rágni.
Egyszer én is kipróbáltam pár másodpercig...nem részletezném. Mindenki próbálja ki!!! Az biztos, ha valamit el akartunk érni a kollégiumba a portásnál, akkor mindig vittünk egy pánt, így aztán le volt "fizetve", és még meg is köszönte. (:-)))
A friss bétel levelet megkenik oltott mész pasztával majd szórnak rá kandírozott gyümölcsöt, szerecsen diót, római köményt, cukrot. Ezeket mind összecsomagolják a levélbe és úgy adják oda...

...és akkor egy pán rágása mellett ami órákig is eltarthat megbeszélik a világ dolgait. Állítólag ősi szokás volt, hogy a vendéget pánnal fogadták, és nem volt szabad visszautasítani...
A bétel árus mindenhol megtalálható, általában a dohány árusok pultjainál. De a vonaton is árulják, ha esetleg valaki nem csomagolt magának.
Mert már olyat is láttam , hogy egy házaspár utazott, megették az ebédjüket, majd az asszony elővette a nedves ruhába csomagolt bétel leveleket és elkészítette az urának, meg természetesen magának is. Aztán rágták és rágták...és közben beszélgettek...
Sőt mi több és ez szerintem csúcs, bármennyire is hihetetlenül hangzik: pán küldő szolgálatok teljes hálózata működik szerte a világban...