Úgy gondoltam, már elég sok időt cipeltem magamban Indiát, a sikátoraival, a szent teheneivel, az összes istenével, tarka ünnepeivel és sokszínű világával együtt. Eljött hát az idő, hogy letegyem...amit letehetek.


2017. november 26., vasárnap

Csápáti vagy Róti ?!

Námászté!

Kicsit kezd elegem lenni abból, hogy az indiai éttermekben itt Budapesten a pincérek nincsenek felvilágosítva arról, hogy melyik indiai kenyérnek mi a neve és milyen módon készül. Pedig ez a minimum én azt gondolom. Elég nagy káosz él az emberek fejében. Ami ennél rosszabb, az hogy a kedves pincérünk (direkt nem írom meg melyik indiai étteremben volt, mert különben egyik kedvenc éttermem) erősíti a saját igazát, ami természetesen rossz információkon alapul.
Na szóval, gondoltam írok egy kis ismertetőt az indiai kenyérfélékről.

Chapati / Rhoti: - egyik legnépszerűbb kenyérféle. Teljes kiőrlésű lisztből készített kerek formájú kenyér, tava- n( lapos serpenyő )vagy fém lapon.
Eredete: India
Elterjedése: India, Nepál, Pakisztán, Banglades, Sri Lanka.

Puri:- Készülhet: teljes kiőrlésű, finom vagy durva búzalisztből. A legelterjedtebb a maida (finom) búzaliszt. A liszt, só, vízből gyúrt tésztát, kis kerek formákra szaggatjuk vagy nyújtjuk és növényi olajban vagy ghiben arany sárgára sütjük. Van olyan recept amelyikben köménymag is szerepel.
Eredete: India
Elterjedése: India, Nepál, Burma, Bangladesh, Pakisztán, Malaysia

Dosa:- eredetileg rizs és fekete lencse ( Urad dal) lisztből készül, fermentált tésztából. Egy éjszakát erjesztik. A tészta állaga a palacsintához hasonló. Forró zsírozott fém lapon sütik. Tálalják töltve, vagy ételek mellé forrón, azonnali fogyasztásra.
Eredete: India
Elterjedése: Dél-India, Sri Lanka, Myanmar, Singapore, Malaysia.
Leggyakoribb ételek: Masala Dosa, Rava Dosa, Onion Dosa stb.

Paratha:- A paratha az egyik legelterjedtebb kovásztalan kenyér, hasonlít a chapatira, csak sokkal vastagabb és rétegzett. Gyakori a töltött paratha, a tésztába bele gyúrjak a párolt zöldséget ( krumpli, karfiol, zöld fűszerek, csili stb.) és azzal együtt sütik meg. Készül teljes kiőrlésű vagy finom búzalisztből. Nagyon ízletes, többnyire reggelire fogyasztják, mert laktató.
Eredete: India
Elterjedése:India, Nepál, Pakisztán, Burma, Sri Lanka, Mauritius, Maldives

Naan:- Közép és Kelet-Ázsiából származik Közel-keleti hatással. Kelesztett fehér kenyér, melyet tandúrban sütnek. A hagyományos nán recept hozzávalói: fehér búzaliszt, élesztő, só, joghurt vagy tej, ezt összegyúrják, majd fél órán keresztül kelesztik, aztán tandúrban sütik. Tálalás előtt olvasztott vajjal megkenik a tetejét.
Elterjedése: India, Pakisztán, Bangladesh, Afghanisztán

Papadum:- Dél-Indiai eredetű, nagyon vékony, ropogós kenyérféleség.Leginkább a chipshez lehetne hasonlítani. Hüvelyes lisztből, főleg fekete lencse lisztből( Urad) vagy csicseriborsó lisztből készül, fűszerekkel. (Chili, köménymag, hagymamag stb.) Előételnek szokták különböző szószokkal, csatnikkal, de a főtételek kiegészítőjeként is megtalálható. (Itt is megtalálható az indiai élelmiszerboltokban csomagban, csak forró olajban ki kell sütni., Ajánlom, mert érdekes, különleges és pillanatok alatt megvan.
A fenti képen is Papadam látható amit én sütöttem.

A lista nem teljes, csak azokról a kenyérfélékről írtam amelyikek a leg elterjedtebbek Indiában.


2017. november 13., hétfő

Dear Zindagi / प्रिय जिंदगी







Meglepődtem. Azt hittem maszalát nézek. Soha nem olvasok a filmekről semmit, előtte, hogy ne befolyásoljon a véleményem formálásában és mert szeretek meglepődni. Azt hiszem sikerült.
A neten néztem meg, fent van a teljes film, eredeti nyelven, ami az angol és a hindi keveréke. Kapaszkodtam rendesen de ezzel együtt élmény volt. Végre egy olyan film ami nem maszala.
Azt már láttam a korábbi Bollywoodi filmeknél, ( pl. Guru, 2007) hogy valami megváltozott, jött egy új irány, ami már nem feltétlenül a maszala. Kevesebb a tánc, az ének, a nagy színpadi jelenetek, az agyon koreografált táncok,  százötvenezer statiszta, akiknek az élén egy híres neves sztár ropja. Szóval nincs már rá szükség, megtalálták a rendezők a más fajta eszközöket a történet narrálásához.

Emlékszem, ezelőtt húsz évvel amikor először voltam Indiában, még a filmeken a csók jeleneteket is kikockázták, nem beszélve arról, hogy farmerben, sortban vagy bármilyen európai ruhában egyszerűen nem jelentek meg a szereplők. Csak kizárólag tradicionális indiai viseletben, legyen az szári, Salwar kamíz, lehenga, vagy lungi, bármi ami tradicionális.
Szóval nem csak a rendezőkre, hanem a jelmeztervezőkre is igen nagy hatással volt a golbalizáció, ami egyre jobban, elkerülhetetlenül hálózza be Indiát.

Meglepett a film, amint utólag kiderült egy fiatal rendezőnő egy  negyvenhárom éves indiai hölgy Gauri Shinde, második filmje ez a Dear Zindagi. Azt gondolom érdemes lesz rá oda figyelni, fog még meglepetést okozni. Bátor a rendezőnő, csak szurkolni tudok neki hogy megmaradjon ezen a színvonalon. Remélem hamarosan újra hallunk róla. 

Ebben a filméjben tökéletesen látszik, hogy mennyire  másképpen gondolkodik az egész indiai társadalomról, hierarchiáról, kultúráról, hagyományról. Fittyet hány mindennek.  A női emancipáció mellett igenis kiáll. Egy nő dolgozhat, lehet karrierista, önálló szuverén lény aki semmilyen szinten nem függ a férfiaktól. Nem véletlenül, hiszen nem sok filmrendezőnő szaladgál Indiában.

Röviden a film cselekménye : Kaira ( Aila Bhatt) a  filmszakmában dolgozó fiatal operatőr lány nagyon erőszakos, maximalista, karrier orientált, az élete során felhalmozott, elnyomott  traumákat egyedül úgy próbálja feldolgozni, hogy rendszeresen alkoholizál, bulizik. Egyszer egy mentálhigiéniai konferenciát filmzenek, ott talál rá orvosára a híres dr. Jehangir Khanra. ( Shah Rukh Khan)
Kaira megkeresi ,elmegy hozza személyesen, elmeséli hogy hetek óta álmatlanságban szenved. Elkezdődik Kaira gyógyítása. Meglepően SRK kínai bölcsességeket idéz, ami eddig nem volt tapasztalható a Bollywoodi filmekben. Ha filozófiáról vagy életbölcsesség hangzott el a filmekben, az csak kizárólag mindig a hindu mitológiából, szanszkrit védákból, puránákból idéztek.
Újabb újítás:  beviszi a filmbe az álmot, nagyon szép de ugyanakkor ijesztő a képi világa, valóban álomszerű, naturalisztikus. Eddig így ezt még nem láttam indiai filmben. 
 A nemzetközi kritikusoktól többnyire pozitív megítélést kapott. Különleges szerelmi történetnek nevezi a filmet a nemzetközi és az indiai sajtó. Igen, valóban mert ahogy ez lenni szokott a páciens szerelmes lesz az orvosába. Az orvosnak sikerül meggyógyítani Kairát, feldolgozni a gyerekkori traumát, az anya hiányát, aki szintén a karrierje miatt heteken keresztül távol volt a családjától.  Majd megszületett az öccse akire folyamatosan féltékeny volt és ezért semmilyen kommunikáció nem volt Kaira meg a testvére között.  SRK segítségével újra elkezdi felépíteni a családjával a kapcsolatát, mert az élet az csodálatos.
Fontos motívum a szék, az orvos a problémák megoldására, különböző székeket használ. Valóban A szoba, ahol a pácienseket fogadja különböző méretű, formájú székkel van tele.  A szék mint motívum többször feltűnik, majd visszatér a film végén, ezáltal legitimálva az orvos elméletét.
Élmény volt mindenkinek ajánlom.

Dear Zindagi (2016)
r.: Gauri Shinde
sz.:Alia Bhatt, Shah Rukh Khan