Úgy gondoltam, már elég sok időt cipeltem magamban Indiát, a sikátoraival, a szent teheneivel, az összes istenével, tarka ünnepeivel és sokszínű világával együtt. Eljött hát az idő, hogy letegyem...amit letehetek.


2014. július 14., hétfő

Salwar kamíz és edzőcipő

Szép hetet nektek!  Sok mindent nem értek, de ezt aztán végképp nem, amit most fogok mesélni. Pénteken szembe jött velünk az utcán egy indiai család,férj, feleség, nagybácsi, nagynéni, gyerekek, nagymama. A nőkön kivétel nélkül edzőcipő és most nem írok márkákat, mert lényegtelen. Az öltözékük pedig salwar kamíz volt többnyire, volt akin csak a salwar volt a nadrágot pedig a farmer helyettesítette. A nagymama viselt szárit,  homloka közepén bindit, karjain csurikat, neki az öltözete eléggé tradicionális volt, de az ő lábán is ott volt az edzőcipő! Nem értem miért van ez így. Valószínű nagyon akarnak hasonlítani ránk, mert érdekesebbnek tartják a nyugati kultúrát. De...
Ők vajon mit gondolhatnak amikor meglátnak minket száriban, bindivel a homlokunk közepén?!Ti mit gondoltok? Ha van időtök írjátok meg!Várom a magyarázatokat mert érdekel! (:-))
Azért mutatok egy gyönyörűséges képet a tradicionális viseletről!(:-))

2 megjegyzés:

  1. Én most olyan boldog vagyok!!!! Komolyan nem tudtam erről a blogoról... szilva csatni receptet kerestem és egyből ide jutottam. Szerintem nem véletlen... És holnap szabin leszek, már tudom, hogy egész nap ezt a blogodat fogom olvasni :) Köszönöm!! A csatni pedig megfőzöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Marika! Örülök, hogy meg találtad és olvasod a blogomat! A szilva csatnit ha elkészíted, írd meg hogyan sikerült! Én idén még várok kicsit, hogy legyen jó érett a szilva

      Törlés