A megérkezés

 Namaste Mindenkinek! 

Kicsit megkésve de utólagosan is elnézést kérek azoktól, akik nagyon várták a beszámolómat. De ha az ember fia vagy lánya barmikor India földjére teszi a lábát, minden másképp alakul és a fejetetejére áll. Ennyit szólnék csak a mentségemre.

Végre elindultunk a családommal Indiába október 11.-én. Már régóta terveztem a fejben, hogy meg kellene mutatni a gyerekeknek ezt a csodálatos országot amibe már több mint negyedszázada szerelmes vagyok. Hát eljött ez a pillanat is.

 Nagyon izgatottak voltunk. Főleg én mert kiváncsi voltam mi fogad huszonhárom év után. Mindenki mondta, aki mar járt ott mostanság, hogy más lesz és az a legjobb ha nem vársz el semmit, hogy majd ne érjen csalódás. - na ezt mondani könnyű.

Az Emirates légitársaságnál váltottuk meg a jegyeket, jó fél évvel az indulás előtt, mert akkor az bizonyult a legolcsóbbnak és a legrövidebbnek Dubajon keresztül.  Jól döntöttunk, minden szempontból megfelelt az elvarásainknak. Csak ajánlani tudom mindenkinek aki Indiába utazna. Én útközben megnéztem a Jai Ho (2014) bollywoodi filmet Salman Khannal a főszerepben, természetesen hindi nyelven, hogy gyakoroljam egy kicsit a nyelvet.

Végre megérkeztünk Delhibe az Indira Gandhi repülőtérre.Hát már akkor is csak néztem ki a fejemből, hogy a huszonhárom évvel ezelőtti porfészek milyen világszínvonalú reptérré alakult át. Fogok itt én még csodálkozni, ez csak a kezdet, -gondoltam.

Mivel e-vízumot igényeltünk mert egyszerűbb volt a megszerzése, ezért külön sorba álltunk a belépéshez. Egy órát várakoztunk mert ott helyben készítették el mindenkinek az arcfelismerést és az újlenyomatokat. Miután beléptünk az országba elmentünk megkeresni a hátizsákjainkat, a kijáratnál pedig gyönyörű virágfüzérekkel fogadtak a barátaink. Megérkeztünk Indiába!

Hamarosan

 Namaste! 

Ma leszedtem a csilit, mert mire visszajövök Indiából, itt már hideg lesz. Ezzel a mondatommal el is árultam a nagy titkot, holnap elutazom Indiába a családommal. Nagyon izgulok, egyelőre nincsenek szavak, várom India új arcát! Majd jövök a részletekkel! Köszönöm ha olvassátok a blogomat! 

Pranam 

Életjel

 Namaste! 

Nagyon régen jelentkeztem. Sok minden történt azóta.

 Egészen pontosan ma 26 éve, hogy először elutaztam Indiába. Nagyon régen volt és most itt meg is állok, mert valami újságot tartogatok számotokra. Hamarosan kiderül! Addig is olvasgassátok a blogomat. Köszönöm!

Pranam 😊🙏  

Mangós keksz

Námászté!

Régen írtam, pedig lett volna időm itt a karanténban. De annál többet kísérleteztem pár indiai recepttel, most az egyiket meg is osztom, annyira jól sikerült. Azt már írtam, hogy a mangó az egyik kedvencem, csak egy baj van , hogy nagyon ritkán lehet édes mangót kapni Budapesten. (:-))

Hozzávalók:
250 g rizsliszt
250 g búzaliszt (BL55)
(először úgy próbáltam ki, hogy csak rizsliszttel sütöttem, szó szerint olyan volt mint a fűrészpor, de ha valaki azt szeretné akkor lehet)
100g vaj
2 evőkanál cukor, (de lehet több ízlés szerint)
1 tojás
1 csipet só
1 kk szódabikarbóna
kevés tej,
1 egész mangó húsa és leve
1 kk vanília cukor

Elkészítés:

Összekeverjük a hozzávalókat egy tálban. A hűtőben  pihentetjük egy órát. Majd kis labdacsokat formázunk és  előmelegített sütőben, 180 fokon megsütjük.

Írjátok meg hogyan sikerült, küldjetek fotókat! Egészségetekre!

A csend hangja

Námászté!

Régen írtam már. Azóta sok minden történt a világban, a világgal és velem.  Mindenki nyilatkozik, ha eddig nem írt blogot most elkezdte, ha eddig nem posztolt most posztol ezerrel felhasználva az egyetlen kezében levő eszközt a közösségi médiát. Pedig most a befele fordulás ideje van, ki-ki a maga módján tegye vagy ne, ahogy érzi. Én csak annyit mondok figyeljünk a csendre és a történésekre! Vigyázzatok magatokra és egymásra!

Aki Indiába utazna, most ne tegye, itt az Indiai Nagykövetség üzenete:
https://www.eoibudapest.gov.in/

Pranam

Pesti Chutney- a kortárs indiai ?!

Námászté!

Újabb Indiai étteremben jártunk, lassan követhetetlen lesz az indiai éttermek száma Budapesten. De igyekszem mindenhova eljutni és megkóstolni, majd megosztani a véleményem.

A Pesti Chutney -kortárs indiai étterem lesz a mai bejegyzésem tárgya. A Pesti Chutney a Bródy Sándor utcában a 21. alatt található, a helyén régen a Curry House volt.

Azon gondolkodtam, hogy lehet-e kortárs egy étterem?A kortárs szó mint főnév tudtommal személyre vonatkozik, valaki valakinek a kortársa a szó eredetét tekintve: kor+társ.
Beszélhetünk kortárs irodalomról, kortárs művészetről, kortárs építészetről és még sorolhatnám. De nem beszélhetünk  kortárs étteremről, főleg akkor nem ha egy ötezer éves kultúrát képvisel.
Szóval itt már nekem elég furcsa volt a név, de nem akartam előre ítélkezni, előbb megkóstolom aztán majd eldöntöm-gondoltam. Egy pár szót a helyről, amint már írtam régen is egy indiai étterem volt. A berendezésen keveset változtattak az előző étteremhez képest. A bárpult ugyanolyan, a székek, asztalok is maradtak úgy ahogy a régi helyen volt. Lehetett volna annyira kreatív a tulaj, hogy akkor már egy kicsit másképp rendezi be az éttermet.  Ha már "kortárs" akkor ne csak a nevében legyen az. Hanem lehetőleg ne emlékeztessen az előző étterem semmilyen hangulatára. Ami új volt a másik étteremhez képest, az evőeszközök és a tányérok. Meg kell hagyni valóban igényes és szép evőeszközök voltak. De ez kevés ahhoz, hogy hosszú távon életben maradjon egy étterem. Íme a teríték. Minimalista vagy "kortárs"?!

Az étlapon szegényes választék volt, eldöntöttük, hogy menüt fogunk kérni, én csirkés menüt kértem a barátnőm vegetáriánus menüt. Gyorsnak tűnt a kiszolgálás. Amint helyet foglaltunk már jött is a pincér, ( csak angolul beszélt-nem feltétlenül jó pont, de persze ez is nézőpont kérdése.) és hozta az előételt. Úgymond az étterem "ajándékát" egy  két félbe tört sima papadamot valami beazonosíthatatlan szósszal. Itt már nem is kezdtem el hindiül beszélni, mert nem láttam értelmét, és nem akartam felfedni magam, hogy éltem kint, értek valamennyire az indiai konyhához, és vannak elvárásaim.

Nagyon gyorsan hozták a menüt. Egy nagy tálon egy  kanál rizs, lencse és valami csirkés curry.
Íme:

Nem okozott különösebb kulináris élményt. Az volt az érzésem mintha valaki nem hozzáértő főzte volna egy receptkönyvből! Az indiai ízektől pedig elég távol állt. Inni egy kancsó vizet kaptunk: 500 Ft-ért. Ez egy kicsit durva volt, a csáj meg 690 Ft, akkor már jobb lett volna azt inni, csak igazából akkor nem kívántam. Szóval rablás a köbön. Aztán a pincér és a tulaj eltűntek, nem nagyon figyelték, hogy szeretnénk-e rendelni valamit.
Az étterem értékelése:  Az öt csillagos skálán, 2 csillagot adok. Azt is az evőeszközöknek és az ajtó díszes kilincsének.
Habár mivel manapság divat indiai étterembe járni, ha kortárs akkor még inkább, mindig fog találni pár embert akinek el tudja adni a nagy felfújt habcsókot. NEM AJÁNLOM!
Végezetül az ajtó kilincse, mert az még mindig gyönyörű!

Happy Diwali

Boldog Diwalit mindenkinek! Már nagyon sokszor írtam erről az ünnepről itt a blogomban, keressetek rá!

Hamarosan Indiai Film Fesztivál

Námászté!

Hamarosan lesz az 5. Indiai Film Fesztivál, írjátok be a naptárba, majd jövök a részletekkel!

Szilvacsatni mindig

Námászté !
Épp készítem a szilvacsatni első adagját. Receptet itt találtok. Annyi különbséggel hogy most friss gyömbért és zöld csalit tettem bele. Valamit mindig újítók, még soha nem sikerült kétszer ugyanolyanra. (:-)) írjátok meg ha kipróbáltátok!

Chilis spagetti Rómában

Námászté!

India mindig mindenhol szembejön velem bárhova is menjek a világban. Így volt ez a nyár elején is amikor Rómába látogattunk a kis családommal. Nekünk az az elvünk, hogy mindig az adott ország specialitásait fogyasztjuk, mert az is hozzá járul a hely megismeréséhez. Így már itthon eldöntöttük, hogy Rómában csak olasz kajákat fogunk enni, amúgy is mindenki szereti a családban, és hol enne az embere fia vagy lánya jobb pizzát vagy spagettit mint Rómában?! Na igen ám csak, nem gondoltunk arra, hogy Rómában sok indiai és bangladesi él, sőt még olasz éttermet is üzemeltetnek nem messze a Colosseumtól. Így sikerült, hogy Rómában chilis spagettit kaptunk hindíűl beszélő pincérrel.

Ajánló: Maharani Chicken Kadai

Námászté!

 Most már hagyománnyá vált, hogy a házassági évfordulónkon, indiai étterembe megyünk. A jól bevált helyünkre a Pannonia utcába a Pánzsáb Tandori Indiai Étterembe. A honlapjuk nem egy nagy szám, de az ételeik annál finomabbak. Ajánlom, most is mindig! Régi nagy kedvenc.(:-))

Én Maharani Chicken Kadait ettem, a képen az látható.

Emlékek

Námászté!

Május 1-én volt húsz éve, hogy visszajöttem Indiából hét hónap után, leszállt velem a gép Ferihegyen. Emlékszem csak néztem ki a fejemből, nem értettem mi történik a világban, a pilóta pedig magyarul köszönt el. Három darab 1000 Ft.-os volt a zsebembe ami időközben lejárt, mert bevonták a zöldhasút,  így még egy üveg vizet sem tudtam venni. Reménykedtem, hogy várni fog az egyik barátom, meglepetésemre ott volt a bátyám is egy csokor gyöngyvirággal. Egyik ámulatból estem a másikba. (Mert ugye akkor még nem volt olyan nagyon könnyű a kommunikáció.) Aztán bonyolódott a megérkezésem, mert az egyik csomagom Párizsban lemaradt a repülőről, pont az amelyikben voltak a szárik,  az ékszerek és az összes kiegészítők. Azzal vigasztalt a hölgy, ha szerencsém lesz és valóban Párizsban hagyták le, akkor esélyem van, hogy a következő párizsi járattal megérkezik. Ha nincs szerencsém, akkor már Delhiben lemaradt és akkor felejtsem el az egészet. Na ilyenkor mit tud az ember lánya csinálni, mint reménykedik.
Menjünk haza nyugodtan, ha telefonálnak jó hír, ha nem telefonálnak rossz hír- tanácsolta a reptéri ügyintéző. Ezzel az üzenettel hagytuk el a repteret. Nem elég hogy fáradt voltam, minden össze volt bennem zavarodva, aztán még ez is a tetejére...Ahogy haladtunk befele a városban ültem nagy némaságban a hátsó ülésen és néztem ki az ablakon.  Csend volt és kihalt a város. Nem láttam a teheneket, az embereket és nem hallottam a fülsiketítő dudaszót, a tülkölést, nem voltak autók az utcán, útszéli árusok és majmok, nem voltak színek és szemét. Minden steril volt és kiszámítható. Este pedig megcsörrent a telefon, hogy megérkezett a csomagom Párizsból és hova hozhatják. Nagy volt a boldogság, hogy meg tudom mutatni az eredeti indiai ruhákat az itthoniaknak. Aztán másnap hazamentünk Erdélybe a szüleimhez, ahol még csendesebb volt az élet. Nagy volt a kontraszt.
Így érkeztem meg, legalábbis erre emlékszem. Azt hiszem jókor voltam jó helyen.(:-)

Étterem ajánló: MahaRana Indian Ayurvedic Restaurant

Námászté!

A hétvégén kellemesen csalódtam, muszáj megosztanom veletek.
Már több helyen írtam a blogomba a Budapesten lévő indiai éttermekről, arról is írtam, hogy az egyik kedvenc helyünk a Pandzsábi. Szombaton elindultunk oda, nem volt  asztal foglalásunk, így már sejtettük, hogy nem lesz helyünk, ha valaki esetleg le nem mondta. Úgy történt ahogy gondoltuk, nem volt hely. Nem volt kedvünk várni, ezért életembe először el kezdtem keresni indiai éttermeket a neten, hogy hova menjünk, elvileg ezért is van okos telefonja az embernek, vagy nem?! Pár perc alatt meg is találtuk azt az éttermet amit már régóta ki akartunk próbálni a Hegedűs Gyula utca 7. MahaRana Indian Ayurvedic Restaurant.
Meglepődtem, nem erre számítottam, igazából nem volt időm elvárásokat kreálni magamban.
A hely nagyon szimpatikus volt, kedves mosolygós emberekkel, indiai szakáccsal az ételek pedig kiválóak voltak,annyira volt csípős amennyire kértük, minden mozdulatunkat figyelték pedig tele volt az étterem és úgy estünk be, hogy még asztalfoglalásunk sem volt. Különösen imádom,ha egy indiai étteremben tradicionális edényeket használnak. Csak ajánlani tudom mindenkinek. Azt hiszem, hogy hamarosan újra kell írnom az indiai éttermek listáját. Nem szeretnék elhamarkodottan dönteni, ahhoz, hogy ő legyen az első a listámon, lecserélve az évek óta verhetetlen Pandzsábit, még egyszer elmegyek. Ha akkor is ennyire pozitív lesz akkor változtatni fogok. (:-))
Addig is néhány kép, menjetek el és próbáljátok ki, várom a véleményeket!

Ajánló: Az Indiai Klasszikus Zene Mesterei XXV.

Námászté!

Egy kis ajánló hétvégére: Holnap a Tarfóban 2019.02.02. 20,00 órától Az Indiai Klasszikus Zene Mesterei XXV. sorozat keretében, Pandit Rajeev Janardan, Sharada Mushti, Devashish Pathak tartanak koncertet.
Ajánlom mindazoknak akiket érdekel az indiai klasszikus zene. Jó szórakozást! (:-))

Bokalánc vagy zokni?

Námászté!
A karácsonyi vásárláskor sorban állásnál, előttem egy indiai hölgy állt, megpakolt szatyrokkal. Öt farmer, három póló két ruha egy szoknya és még nem tudom mi minden volt nála, (még a leárazások előtt.) Mivel várakoztunk, volt időm alaposan szemügyre venni mi van rajta. Találtam valamit, ami nem illett a képbe. Lefotóztam a telefonommal. Ilyet nem szoktam csinálni, de ezt most muszáj volt.

Íme, a csíkos frottír zokni fölül kikandikált a bokalánc és még csörgött is. Kérdés, miért? Már egyszer írtam egy rövid bejegyzést, hasonló témáról, amikor megláttam az indiai asszonyokat, gyönyörű szárikban Nike és Adiads cipőkben. Amikor két kultúra találkozik. Néha az az érzésem, ezt a hölgyet is elnézve mintha egy zavar lenne a fejükben, mert rájuk szakad a nyugati civilizáció teljes szabadsága. Egy olyan világban találják magukat,  ahol a nők és a férfiak egyenrangúak, mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, nemtől, vallástól, rassztól függetlenül. 
Kérdés: mennyire sikerül megtartani az identitásukat, vagy beolvadnak teljesen?! Vagy egyáltalán meg akarják-e tartani azt?
Számos film készült erről, ahogyan nem vagy csak részben tudtak beilleszkedni a nyugati társadalomban.Van példa erre is meg arra is. Beszéltem olyan Budapesten élő indiaival aki nem beszélt hindiül csak angolul mert szégyellte a nyelvét ezért csak angolul beszélt. Hasonlót  tapasztaltam Bécsben a piacon, az indiai vagy angolul vagy németül válaszolt miközben én folyamatosan hindiül kérdeztem.
Ugyanakkor Indiában én is kaptam megjegyzéseket amikor száriban voltam, hogy minek veszem fel, hiszen nem is vagyok hindu.
Barátaim mondják, akik rendszeresen kijárnak Indiába, hogy már régen nem az ami volt húsz évvel ezelőtt és nem biztos hogy nekem tetszene ez a mostani India.
Lassan érik már, hogy újra kimenjek. Akkor majd megírom mit láttam.
Addig is szép napot!
Pranam

Indian Calendar 2019

Námászté!

Remélem jól kezdődött az új év itt van a 2019-es naptár az ünnepekről, idén is lesz bőven. Érdemes figyelni, ha utazást szerveztek (:-)).

https://www.drikpanchang.com/calendars/indian/indiancalendar.html

Boldog Új Évet! / Happy New Year!/ नया साल मुबारक हो

Námászté!

Köszönöm, hogy egész éveben jöttetek és olvastátok a blogomat! Jövőre is várlak sok szeretettel!
Kívánok nagyon boldog sikerekben és örömben gazdag új évet!

Kik azok a hidzsrák?

Námászté!

Többen kérdeztétek kik azok a hidzsrák, találkoztam-e velük Indiában?
Amikor megérkeztem először Indiába, most már húsz évvel ezelőtt (juj de nagyon soknak tűnik) akkor csak ámultam és bámultam többek között azon, hogy a férfiak kézen fogva sétáltak és egymás ölébe ültek a tömegközlekedésen. Megkérdezni senkit nem mertem,  de a rációm azt súgta, hogy ennyi homoszexuális nem lehet Indiában, vagy mégis? Aztán megkérdeztem a portásunkat, aki nevetett a bajsza alatt, és mondta, hogy nem, dehogy, ez csak a barátság jele. Indiában tiltott a homoszexualitás, börtönnel büntetik. Abba már nem mentünk bele, hogy ezt hogyan tudják kideríteni miután minden férfi kézen fogva jár a barátjával. Hmmm. Maradt a hümmögés a találgatás.
A másik ami érthetetlen volt számomra, hogy ha a homoszexuálisokat börtönnel büntetik, akkor mi a helyzet a hidzsrákkal (hijra) akik szabadon élik az életüket? Hova, melyik társadalmi osztályhoz tartoznak, miből élnek?
Gondolom sokatoknak van a gyerekkorából olyan filmélmény ahol egy fehér ruhás Ali nevű eunuch, a ház szolgája, kavar valamilyen szerelmi szálat.-nekem is volt ilyen élményem. A hidzsrák nem ilyenek, nem fehér ruhában kell őket elképzelni, hanem rikító szárikban élénk ékszerekkel és sminkkel valamint szőrös karral és mellkassal. Maradjunk annyiban nem egy felemelő látvány.
A hidzsrák, más néven eunuchok  vagy hermafroditák. A hidzsrák a társadalom perifériájára szorulva, többnyire koldulásból és szexmunkából élnek. Tudtommal, vallásuk szerint muzulmánok. Ma már szervezetekbe valamint kolóniákban élnek, van egy vezetőjük, aki megmondja, hogy mit csináljanak, hogyan cselekedjenek.
Rendszeres az ellenük elkövetett erőszak a jogok megsértése. Mivel "harmadik neműek" sok jogtól megfosztják őket, annak ellenére, hogy 2014-ben hivatalosan is India Legfelsőbb Bírósága elfogadta és engedélyezte a nemi hovatartozás szerinti " harmadik neműek" létezését.
Több hidzsrával is találkoztam Indiában, azt tudom javasolni, hogy a kinézetük ellenére nem kell tőlük félni, kell adni nekik egy két rúpiát, akkor békén hagynak.
A helyiek különösen felhívták a figyelmemet arra, hogy mindig adjak, mert ha nem, akkor képesek megátkozni. Nyilván senki nem szeretne a nyakában egy-két átokkal utazgatni Indiában, mert még a végén beteljesül, így én is mindig adtam.
Képet direkt nem töltök fel róluk, mert én soha nem mertem lefotózni őket, attól féltem, hogy valami rontást hozok magamra.

Diwali 2018

Námászté!

A Diwáliról már sokszor írtam, de azért hátha tudok még újat mondani.
A Diwali egyik legnagyobb hindu ünnep. Indiában öt napon keresztül tart. Idén november 5.-9-ig tart.

Az első nap nov. 5. Dhanteras "Dhant" néven ismert, ezen a napon üdvözlik Lakshmi istennőt az otthonukba aki a gazdagság és a jólét szimbóluma. Ezen a napon az emberek kártyáznak, kockáztatnak. Az ayurvédikus orvosok Dhanvantarit üdvözlik aki az Úr Vishnu megtestesülése. A legenda szerint ő hozta el az ayurvédikus tanítást az embereknek.

A második nap nov.6. Naraka Chaturdasi vagy Chhoti Diwali (Kicsi Diwáli) néven ismert. Káli istennő és az Úr Krisna azt hitték, hogy legyőzték Nartakusha démont de a legenda szerint Goán égett el máglyán.

A harmadik nap nov.7. Diwali az újhold napja, más néven Amavasya, a hónap legsötétebb napja és a Diwáli fesztivál legjelentősebb napja. Ezen a  napon este Lakshmi istennőnek különös púdzsát szentelnek. Az ablakokba mécseseket tesznek, hogy ezáltal behívják a fényt, a gazdagságot a házba.

A negyedik nap nov.8.  A Govardhan púdzsa ezen a napon győzte le  az Úr Krisna Indrát a mennydörgés és az eső istenét.

Az ötödik nap nov.9. Bhai Duj néven ismert, a nővéreknek szentelik ezt a napot. Ilyenkor a testvérek összegyűlnek megosztják egymással az ételeket édességeket, hogy tiszteletben tartsák a köztük lévő köteléket.

Happy Diwali!

Gandhi Jayanti

Námászté!

Ma van Gandhi születésnapja! Indiában nagy ünnep, régen munkaszüneti nap volt, ezelőtt húsz évvel. Most nem tudom. 

Idézek tőle, mert itt nyílt ki a könyv amit épp lapozgattam:" Vallásom tanítása szerint minden esetben, amikor olyan válságos helyzetben találjuk magunkat, amelyet mi magunk nem tudunk megszüntetni, böjtölnünk és imádkoznunk kell." ( Young India 1924 szeptember 18.)