Ezt gondoltam megmutatom Nektek. Annyira örülök ennek a képnek, egyik barátom átküldte, akivel együtt tanultam. Eddig ott lapult az indiás képei között. (:-))) Köszönöm Lóri (:-))).
Kép rólam száriban, utazás közben, 13 évvel ezelőtt. (:-))) Arra már nem emlékszünk, hogy hova utaztunk, csak arra hogy sokat, éjszaka és nappal. A sok vonatozás egy idő után egybemosódik, ha nem történik valami rendkívüli útközben. Arról már írtam, hogy a közlekedés igen elgyötri az embert, kitartónak és főleg türelmesnek kell lenni. Mert a közlekedés nem fog változni. Sokan vannak, nagyok a távolságok. De ezekről már írtam előző bejegyzéseimben.(:-)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése