Úgy gondoltam, már elég sok időt cipeltem magamban Indiát, a sikátoraival, a szent teheneivel, az összes istenével, tarka ünnepeivel és sokszínű világával együtt. Eljött hát az idő, hogy letegyem...amit letehetek.


2015. május 20., szerda

Orchha

Szép napot mindenkinek!
Szembejött ma velem ez a kép az interneten. Hirtelen rám zúdultak  az élmények, régen volt már. Azóta India sokat változott.
De Orchha állítólag még mindig olyan amilyen volt tízennégy évvel ezelőtt.  
Emlékszem, Orchha nem volt benne az útitervünkben. Már kemény három hét volt mögöttünk, több mint 5000 km Indiában tömegközlekedéssel. (Azért ez nem semmi, aki ismeri az ottani viszonyokat stb, az tudja hogy miről beszélek.) 
Nagyon fáradtak voltunk, férjemet ott már kínozta a kór, ( csak így hívjuk, mert azóta sem derült ki, hogy akkor milyen betegsége volt. Már szedte a piros-sárga-kék-zöld gyógyszereket, amit a gyógyszerész felírt neki)
Útunk végen tartottunk, Khajurahoból mentünk távolsági buszon Delhi felé, (tudom,  azóta már van
vonat is Khajurahoba) 
Négy  órát zötykölődtünk a földúthoz hasonló úton, amikor egyszer csak a távolban feltűntek
gyönyörűséges tornyocskák. Kérdeztem a sofőrt mi az ott, mire ő mondta, hogy Orchha.
Megbeszéltem a sofőrrel, hogy akkor mi kiszállunk.
Nem bántuk meg, olyan volt mint valami kicsi poros ékszerdoboz, kellemes meglepetés volt, nagyon kevés turistával. Ez sok estében előny, úgy ahogy itt is az volt. Ha kevés a turista akkor minden olcsó. (:-)))
Fő látványossága Jahangir Mahal 1598-ban építette Bharath Bhushan miután legyőzte a mogulok nagy ellenségét Vir Singh Deo-t. 
Érdemes megnézni, óriási erőd, egy félnapot legalább rá kell szánni, mert a mogulok hihetetlen nagy erődöket építettek.(:-)))
Különben a város barátságos, az emberek aranyosak, helyesek.
Itt még volt egy érdekes történetünk amikor kijöttünk az erdőből, megálltunk a város térképe előtt,
néztük, hogy még merre tudunk menni. A távolban a völgyben a bokrok közül dzsajna templomok
csúcsai látszottak. Megkérdeztük a riksásokat, hogy mik azok ott, mire mondták, hogy templomok.
Kértük, hogy vigyenek el, mondták nem visznek,mert nem tudják az utat különben is veszélyes.

Így ezt mi kihagytuk, de ha valaki eljut oda írja meg milyen volt.(:-)))
Végezetül, mindnekinek csak ajánlani tudom, igazi kincs!(:-))


2015. május 15., péntek

Köszönöm / धन्यवाद


Szép reggelt mindenkinek!
Köszönetet kell mondanom, ugyanis az a meglepetés ért, hogy a blogom hivatkozás lett a wikipediában.
Íme a link:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bindi

Nem tudom ki tette de nagyon köszönöm, mindig rájövök, hogy érdemes blogot írni. Az a célom, hogy egyre több emberhez eljusson az információ!(:-)))
Köszönöm / धन्यवाद / Dhanyavad

2015. május 9., szombat

A lábujjgyűrűk titkai

A múltkor egy menyasszonyi képet osztottam meg, mert annyira tetszett, mindig elbűvölnek ezek a színek. Úgy gondoltam maradok a témánál és amiről most írni fogok szintén a hindu esküvőhöz lesz köze.
Indiában lábujjgyűrűt nem hóbort miatt hordanak, hanem komoly tradíciókhoz nyúlik vissza ezen ékszerek viselése.

Lábujjgyűrű, híndiül: bichiya (ejtsd: bee-Csi-ya), Mettelu telugu, Metti tamil , kalungura kannada nyelven.
Lábujjgyűrűt csak a férjezett asszonyok hordanak, hajadonoknak szigorúan tilos.
A lábujjgyűrűket a menyasszony a férjétől kapja meg. Ez is egy rituálé keretében zajlik, amint a lábujjaira felhúzza a férj a gyűrűket. Azért húzza párosan őket,mert az egyik a férjet a másik a fiútestvért jelképezi. Ha a nő özvegy marad akkor a fiútestvérnek köteles gondoskodnia a sógorasszonyról haláláig. Amikor a férj meghal akkor az özvegy az egyik lábujjgyűrűt leveszi.
Lehetnek ezek a gyűrűk díszesek, mindig az aktuális trendet követik de nem készülhetnek aranyból. Egy hindu nő derék alatt, soha nem hord aranyat, mert tiszteletlenség lenne Laksmi istennővel szemben.
Tehát ezek az ékszerek készülhetnek ezüstből, rézből, bronzból és más fémekből.
Habár ezt itt most megcáfolnám, mert ma már készítenek szépséges lábujjgyűrűket aranyból. Azt azért ne felejtsük el, hogy egy hindu nő mindig olyan kell legyen mint egy istennő.(:-))



A lábujjgyűrű a mitológiában is jelen van. A nagy indiai eposzban a Rámanájában a lábujjgyűrű létfontosságú szerepet játszik. Amikor Sitát elrabolta Rávan, az úton elveszítette a lábujjgyűrűit. Ez volt az azonosító, a lábujjgyűrűknek köszönhető, Lord Rama rátalált szerelmére Sitára.
Írnék pár szót a lábujjgyűrű használatának egészségügyi okairól.
A második lábujjon viselt gyűrű jó hatása van a szexualitásra. Fokozza a nemi vágyat és a fogamzást. A másik érdekesség , hogy mivel állandó súrlódásban van a járás miatt, bizonyos idegeket nyom, melyek felelősek a nőgyógyászati problémákért. Felmérések szerint azok akik lábujjgyűrűt viselnek sokkal kevesebben küzdenek nőgyógyászati problémákkal, mint azok a nők akik nem hordanak gyűrűket.
Végezetül még egy érdekesség: az ezüstről azt tartják, hogy egy jó vezető, elnyeli a poláris energiákat a földből és átadja azt a testnek, ezáltal a test felfrissül, mai szóhasználattal élve, tele lesz energiával.
Hölgyeim!!! Bátran lehet viselni a lábujjgyűrűt. Nekem is van!(:-)))

2015. május 5., kedd

Inspiráció / Inspiration

Szép napot mindenkinek! Muszáj megosztanom ezt a képet, egy hindu menyasszonyról! Gyönyörűséges. Most már a közeljövőben írok a hindu esküvőről is, mert volt szerencsém kettőn is részt venni Indiában.(:-))